• Orvos kereső
« összes orvos

Szakterület: bárányhimlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bárányhimlő (Varicella simplex), az egyik leggyakoribb és legfertőzőbb cseppfertőzéssel terjedő gyermekbetegség, amelyen a védőoltással nem rendelkező emberek zöme még gyermekkorában átesik. A betegség kialakulásának fő időszaka 3 és 10 éves kor közötti időre tehető, de általában legkésőbb a 15 éves korig megtörténik. A csecsemők ritkábban kapják meg a szoptatási idő alatt, mert az anyatejen keresztül az anya immunitását élvezik.

A betegséget a varicella-zoster vírus (herpeszvírus) (VZV) vagy más néven HHV-3 okozza, mely egyike a 8 ismert, emberre is veszélyes herpeszvírusnak.

A járványok időszaka főleg télre és tavaszra tehető. Akit egyszer megfertőzött a bárányhimlő, az általában egy életre védetté válik, de előfordulhat másodlagos fertőzés ha az első túl enyhe lefolyású volt vagy túl korán történt. A vírus a fertőzés lefolyása és a gyógyulás után megmarad a gerincoszlop melletti idegdúcokban, s később, ha a szervezet védekezőképessége legyengül, kiújulhat felnőtt korban övsömör formájában. A betegség könnyen gyógyul a szervezet képes magától megbirkózni a betegséggel, de szövődmények minden tizedik esetben előfordulhatnak, nagyobb eséllyel felnőttek esetében. A betegség ellen létezik védőoltás.

Terjedése

Közösségben az egyik leggyorsabban fertőző betegség. Ezért a legtöbb ember már gyermekkorában megfertőződik így inkább mint gyermekbetegségként folyik le a fertőzés, noha akár felnőttkorban is elkapható a nem védett személy számára.

A betegség cseppfertőzéssel terjed, így a fertőzés főleg a testváladékok útján történhet, számtalan módon.

  • Ha kapcsolatba kerülünk a hólyagok váladékával.
  • Nyál által. Például evőeszközök, poharak, cumik és szájba vett játékok közös használatával, valamint köhögéssel.
  • Orrváladékkal ha például a fertőzött nem mos kezet miután hozzáért az orrváladékhoz.
  • Természetesen ezen váladékok levegőben apró cseppenként is terjeszthet fertőzést ha a beteggel egy légtérben 15 percél több időt tölt el valaki, főleg ha a helység szellőzése szegényes.

Állatokat nem lehet megfertőzni a bárányhimlővel (és így természetesen az övsömörrel sem), csak emberről emberre terjed.

Tünete

A hólyagok megjelenése már félreérthetetlen jele a bárányhimlőnek

A lappangási ideje két-három hét (legtöbb esetben 14-16 nap). A kiütések (makulák) megjelenése előtt két nappal már néhány esetben jelentkezhet enyhe láz, enyhe rosszullét, hasi és torok fájdalom. Ebben az akár tünetmentes időszakban már fertőző a beteg, ami a hólyagok ún. pörkösödéséig tart. Ezért aztán nem ritka, hogy az óvintézkedések ellenére a családon belül egymás után többen is megfertőződnek.

Az esetek túlnyomó részében fejen, törzsön és hason viszkető piros pattanások jelennek meg, amelyek később átterjednek az egész testre. A hólyagok akár a száj és nyálkahártyán is megjelenhetnek, ami étvágytalansághoz és fájdalomhoz vezet. Az apró pattanások idővel vízszerű folyadékkal telnek meg, közepük némileg behúzódik. Az első héten a tüneteket enyhe-közepes láz is kísérheti.

Ha nincsenek jellegzetes tünetek, akkor gyanú esetén a vérből varicella-antigén kimutatásával lehet a betegséget diagnosztizálni.

Lefolyása

A betegség lefolyása általában 1-2 hét alatt megtörténik gyermekkorban. Első lépésben a ún. makulák jelenek meg, majd göbcsék (papulák) és végül a korábban leírt hólyagok a (vezikulák). A hólyagok belseje lassan néhány nap alatt zavarossá, gennyessé válik (pusztula). Ezután a közepe megszárad, pörkösödik, majd leválik és a gyógyulás következik. A pörk már nem fertőz.

A hólyagok száma a néhány tucattól, akár a több százig terjedhet. Azon betegeknél, akik hajlamosak az ekcémára, több kiütés jelentkezhet. A másodikként vagy harmadikként megbetegedő családtagnál általában súlyosabb a bárányhimlő lefolyása.

Kezelés

Bárányhimlővel fertőzött kisgyermek

Kezelése tüneti kezelés, ami az első héten, a hólyagos kiütések szakaszában ágynyugalom, könnyű, pépes koszt, főleg ha láz is fellép - lázcsillapításból áll. A viszketés enyhítésére nyugtatók adása és hintőporozás javasolt. A láz kezelésére nem javasolt az aspirin tartalmú gyógyszer, mert 18 év alatt a bárányhimlő esetén ha ritkán is, de Reye-szindrómát okozhat. Maga a bárányhimlő spontán magától gyógyul, külön kezelést nem igényel. A problémát legtöbbször inkább a szövődmények jelentik, főleg legyengült immunrendszerű betegek esetén. A Reye-szindróma igen ritka, de életveszélyes kórkép, mely gyulladást és duzzanatot okoz az agyban, és elfajulást a májban. A szövődményekre a serdülőkortól mindinkább nagyobb az esély.

A szövődménymentes betegség esetén a legnagyobb probléma ha a beteg a sebeket elkaparja, ami ótvarhoz (impetigo) vezethet, ezért a gyermek körmét fertőzés alatt rövidre kell vágni és a hólyagokat kezelni kell a viszketés és a sérülés esetén előforduló felülfertőződés ellen. Viszketést csökkentő gyógyszerek, így például szájon át szedhető antihisztaminok is használhatók. Ha másodlagos bakteriális fertőzés alakul ki, antibiotikum alkalmazása szükséges. A sebeket borogatni nem szabad és a rázókeveréket használni sem ajánlott, mert a hólyagok lefedése gennyesedéshez vezet és tartós heg is marad a bőrön. Ehelyett száraz mentolos hintőporral kell kezelni, de azt is csak vékony rétegben. A bőrt tisztán kell tartani, szappannal és vízzel. Az ülőfürdő helyett, pedig zuhanyzás ajánlott hideg vagy langyos vízzel, akár naponta többször és utána a törölközővel a vizet óvatosan itassuk fel, hogy a hólyagokat meg ne sértsük. Mivel a szájban is kialakulhatnak tünetek, kerüljük a nehezen fogyasztható ételeket, valamint a túl sós, savas és lúgos ételeket és italokat, mint például a narancslé. Lehetőleg a bárányhimlős személy maradjon otthon a további felülfertőzések elkerülése végett.

Ha legyengült vagy hiányos immunrendszerű a beteg, akkor szükség lehet antivirális gyógyszerekkel segíteni a gyógyulást, amely az első két napon belül hatásos.

Terhesség esetén fellépő fertőzés

A bárányhimlő a terhesség első 3 hónapjában a legveszélyesebb a magzatra, mert ekkor fejlődnek ki a szervei. Ez idő után a magzati károsodás kockázata folyamatosan csökken, de a várandós anya egészségét továbbra is veszélyezteti. A magzati állapotban átvészelt bárányhimlő után a magzat védetté válhat, de a gyermekkorban kialakulhat övsömör, ami csak felnőttkorban szokott előfordulni. A terhesség alatt az anyánál fellépő övsömör a magzatra nem veszélyes.

A szülés előtti 5 napban szerzett betegség megfelelő kezelést igényel vagy különben a szülés után a babánál ún. progresszív varicella fordulhat elő, ami kezelés nélkül az esetek egy ötödében végzetes kimenetelű.

A születés után szerzett betegség már jóval kisebb kockázatú.

A védőoltás

A bárányhimlő ellen létezik védőoltás, amit Takahashi professzor fejlesztett ki és Japánban 1988-óta használnak. Magyarországon 1998-óta adható. A vakcina élő, gyengített (attenuált) vírust tartalmaz, ami siker esetén válaszra készteti az immunrendszert (99%-ban) megbetegedés nélkül. A 12 év alatti gyerekek esetén egy oltás 97%-os védettséget ad, 12 év felett 78%-ban fejlődik ki az immunitás és az ajánlott második dózis beadása után 99%-ban. A maradék esetben az oltott személy megfertőződhet, de ez esetben a fertőzés sokkal enyhébb és gyorsabb lefolyású lesz és ezzel együtt a szövődmények esélye is radikálisan csökken. Az övsömör sikeres oltás esetén is elvileg előfordulhat, de kisebb eséllyel mint a természetes megbetegedés esetén és enyhébb lefolyású lesz, de a gyakorlati tapasztalatokhoz még évtizedeket kell várni. A védőoltás keverése más oltóanyagokkal nem ajánlott.

A szakma véleménye az oltás szükségességéről megoszlik. A fő ellenérv, hogy a bárányhimlő egy gyors lefolyású, enyhe betegség, ami miatt kár vállalni bármilyen minimális kockázatot, amit egy védőoltás beadása esetén esetleg fellépő mellékhatás jelenthet. Az oltás mellett szóló számos orvos viszont azzal érvel, hogy noha a betegség alapban valóban enyhe lefolyású és önmagában védőoltást nem igényelne, de a szövődmények kockázata már jóval nagyobb, mint amit a vakcina jelent, amely átlagban minden tizedik esetben előfordul. A 2006-os évben 444 beteget kellett bárányhimlő miatt kórházban kezelni Magyarországon. A védőoltás elterjedése, 1995 előtt az USA területén évente 100 ember halt meg - többségük egészséges volt a betegség előtt - és nagyjából 11 000 ember szorult kórházi ellátásra. A bárányhimlő a szövődmények eshetőségeivel együtt, már korántsem olyan ártatlan betegség.

A vakcina 9 hónapos kortól adható, de ajánlott kor inkább 15 hónap. Egy oltás 12 éves korig ad védettséget, az ennél hosszabb immunitáshoz 2 oltás szükséges. Az oltást természetesen felnőtteknek is beadható ha még nem betegedett meg a bárányhimlővel. Oltással nagyjából 15-20 nap alatt alakul ki a védettség. Mivel az oltás védettsége hamarabb alakulhat ki, mint a fertőzés pillanatából a megbetegedés, így elvileg a megfertőződés után néhány napban van még értelme megpróbálni beadatni az oltást, és így akár elkerülhető a megbetegedés.

A bárányhimlő szövődményei

Átlagban minden tizedik esetben fellép valamilyen szövődmény. Legtöbb esetben a szövődmények bakteriális fertőzések okozta gyulladások valamelyik szerven, bőrön vagy akár a vérben is. Ha a megbetegedés ideje alatt gyengébb volt az immunrendszer, akkor fokozottabban veszélyeztetett a beteg. A komplikációk eltérő súlyosságúak lehetnek és nem minden szövődmény szorul kórházi ellátásra, de mindenképp tanácsos konzultálni orvossal gyanú esetén.

A következő tünetek szövődmények fellépésre ad gyanút, és orvosi vizsgálatot igényel:

  • Magas (38,8 °C) testhőmérséklet vagy több mint 4 napon át tartó láz
  • Erős köhögés vagy nehéz illetve szapora légzés
  • Egy elhatárolt területen a kiütések megváltoznak kinézetre vagy érzékenységre
  • Erős fejfájás
  • Gyakori fáradékonyság és a betegnek nehezére esik felébredni
  • A beteg a fényre szokásosnál érzékenyebb
  • A járás nehézkes. Ízületek fájnak
  • A beteg zavarodott viselkedése
  • Rosszullét vagy hányás
  • Merev nyak

Súlyosabb esetekben kórházi ellátás is szükséges a szövődmények kezelésére. Ezek száma egy német felmérés szerint (2004-es adatközlésben) 100 000 lakosra statisztikailag 2,5-7 ilyen eset jut évente. Magyarországon ez az arány 2006-os adatok alapján 4,5 főt jelentet. Ritkán, akár végzetesek is lehetnek ezen szövődmények. A leggyakoribb ilyen betegségek:

Övsömör

Övsömör (herpes zoster) a nyakon

A bárányhimlős fertőződés után a herpeszvírus nem pusztul el teljesen, hanem megbújik idegdúcban, és hosszú évek vagy inkább évtizedek után övsömör (Herpes zoster) formájában újulhat ki. A bárányhimlő ellen nem védett személy bőrkontaktus útján övsömörön keresztül is megfertőződhet a bárányhimlővel (de az övsömört magát nem kaphatja el így). Az övsömör jellemzően idős korban jelentkezik, sokszor amikor az immunrendszer meggyengül azonban a pontos mechanizmust nem ismerjük. Ritkán gyermekeknél is előfordulhat, főleg ha magzati korban vészelte át a betegséget. Az övsömör ritkán újul ki ismét.

Tünete

Először az érintett bőrterületen, a látható tünet vagyis a hólyagok megjelenése előtt néhány nappal fájdalom jelentkezik (ún. prodromális fájdalom), amely lehet enyhe és rendkívül erős is. Akár olyan erős lehet, hogy a mellkason jelentkező fájdalom a szívroham gyanúját keltheti, a hasi pedig végbélgyulladásét. Emellett általános rossz közérzet és láz is jelentkezhet. Ebben a szakaszban sokszor a szakemberek számára is nehéz a diagnózis. Ha nem jelentkeznek a kiütések vagy nem egyértelműek a látható tünetek, akkor laboratóriumi módszerekkel kimutatható a betegség, de ezen vizsgálatok eredmény kimutatásai, akár több hetet is igénybe vehetnek.

A fájdalom után jelentkező hólyagok a bárányhimlőhöz hasonlóan néznek ki és megfelelő kezelés esetén 2-3 hét alatt gyógyulnak, de ennek hiányában 5-6 hét is lehet a gyógyulás ideje. Legtöbbször törzsön és szinte mindig fél oldalt fordul elő, de ritkábban megjelenhet más testrészen is. Azon idegpálya mentén jelenik meg, amely gerincvelői érzőidegdúcban megbújt vírusok aktivizálódnak. Ez alap esetben csak egyik oldalt érinti, azonban előfordulhat, hogy egyszerre több érzőidegdúcban lévő vírusok is aktivizálódnak és ilyenkor mindkét oldalon megjelenhetnek a kiütések. A szem környékén jelentkező hólyagok veszélyesek lehetnek a szaruhártyára, mert fekélyt okozhat, ami látásvesztéssel járhat. Szövődményként előfordulhat, hogy a fájdalom hónapokig megmarad (postherpeses neuralgia )

Kezelése

Létezik gyógyszer a betegség enyhítésére, de csak akkor hatásos, ha a tünetek jelentkezésétől egy héten belül alkalmazni kezdik a betegnél. Hatására gyorsulni fog a gyógyulási folyamat. A hólyagok megjelenése hasonló kezelést igényel mint a bárányhimlő és figyelni kell a felülfertőződés elkerülésére. Néha szteroidos gyógyszerekre is szükség van. A fájdalom ellen adott fájdalom csillapító gyógyszerek rendszerint hatástalanok vagy enyhe hatásúak.

A betegség leírás a wikipédia 2012.08.21-én elérhető állapotát tükrözi. A lap idézett szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a wikipédia felhasználási feltételeket. Az orvoshop.hu Zrt. nem vállal felelősséget a szöveg pontosságáért és teljességéért.


Orvosok, akikhez panaszával fordulhat