• Orvos kereső
« összes orvos

Szakterület: korpásodás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 








A korpásodás (korábban: Pityriasis capitis) a hajas fejbőr, ritkábban más bőrterületek gyulladásos, fokozott hámlással járó megbetegedése. A bőrsejtek elhalása és folyamatos cserélődése normális és gyakori jelenség; azonban egyeseknél ennek mértéke krónikusan vagy bizonyos kiváltó tényezők következtében megnőhet, amit bőrpír és irritáció kísérhet. A korpásodás legtöbb formája jól kezelhető az erre kifejlesztett samponok használatával.

A korpásodás különböző betegségek tünete is lehet: seborrhea, pikkelysömör (psoriasis), gombásodás vagy a fejtetű okozta bőrelváltozás.

A korpásodás gyakori jelenség, és sokak számára jelenthet önbecsülési problémát; a kezelés ezért már csak pszichológiai szempontból is fontos lehet.

Tartalomjegyzék

Okai [szerkesztés]

A bőr felső hámrétege (epidermisz- vagy kutikularétege) állandóan megújul, a sejtek lassan a felszín felé nyomódnak, végül elszarusodnak és leválnak. A legtöbb embernél ezek a kis elhalt bőrdarabok láthatatlanul aprók. Bizonyos tényezők azonban a bőrsejteknek, különösen a fejbőr sejtjeinek ezt az újratermelődési folyamatát felgyorsítják. A korpás fejbőrű emberek bőrsejtjei 2-7 nap alatt megérnek és leválnak, míg az egészséges fejbőrnél ez az érték 30 nap körül van. Az így elhalt nagyobb mennyiségű bőrsejt a megnőtt faggyútermelődés miatt összetapadva nagy, olajos csomókban válik le, amik fehér vagy szürkés foltokként jelentkeznek a fejbőrön, egyéb bőrterületeken vagy a ruházaton. Kísérő tünetként a fejbőr viszkethet.

A korpásodás okát három szükséges tényezőre sikerült visszavezetni:[1]

  1. A bőrben lévő faggyú (sebum)[2]
  2. A bőr egyes mikroorganizmusainak (legjellemzőbben a Malassezia élesztőgombák) anyagcseretermékei[3][4][5][6][7]
  3. Egyéni érzékenység

A régebbi orvosi irodalom a Malassezia furfur (korábbi nevén Pityrosporum ovale) nevű gombát teszi felelőssé a korpásodásért. Bár ez a gomba előfordul az egészséges és a korpás fejbőrön egyaránt, felfedezték, hogy a valódi okozó a Malassezia globosa, egy fejbőr-specifikus gombafaj.[8] Ez a gomba a faggyú trigliceridjeit bontja le lipáz segítségével, melynek során egy melléktermékként oleinsav (C18H34O2, egy zsírsav, angol rövidítése OA) keletkezik. Az oleinsav behatol az epidermisz felső rétegébe, a szarurétegbe (stratum corneum), ahol az arra fogékony személyeknél gyulladásos reakciót vált ki, ami megzavarja a homeosztázist és a szaruréteg sejtjeinek a normálistól eltérő leválását eredményezi.[5]

Esetenként a korpa allergiás reakció is lehet a hajzselékben/-sprékben lévő vegyi anyagokra, hajolajokra, vagy akár korpásodás elleni szerekre, mint pl. a ketokonazol.

Nincs arra nézve meggyőző bizonyíték, hogy ételek (pl. a cukor- vagy élesztőbevitel), a sok izzadás vagy az éghajlat szerepet játszana a korpásodás kialakulásában. Mindenesetre egyes zsíros ételek, vagy a junk food túlzott fogyasztása kiválthatja a korpásodást. Ilyen kiváltó tényező lehet a stressz is.

Seborrheás dermatitisz

A korpásodás a seborrheás dermatitisz egyik tünete is lehet. A kipirosodott bőr és a viszketés, különösen ha az orr- és szemöldöktájékon is megjelenik, valójában seborrheás dermatitiszre utal. A száraz, kemény, jól körülhatárolt léziók, nagy, ezüstszínű pikkelyes leválással inkább a fejbőr ritkább psoriasisos megbetegedését jelenthetik.

Évszaki változások, stressz és immunszupresszió befolyásolhatják a seborrheás dermatitiszt.

Kezelés

A korpásodás kezelésére több megoldás létezik. Ha egyszerűen gyakrabban mosunk hajat, az a levált szaruréteget eltávolítja.[9] A hosszabb távú javulás azonban csak a gomba eltávolításától remélhető. A gombaölő samponnal való rendszeres hajmosás csökkentheti a korpásodás mértékét.

A fejbőr gyulladását enyhítő szerek nátrium-hidrogénkarbonátot (szódabikarbóna)[10] vagy kátrányt tartalmaznak.[11]

A leggyakrabban alkalmazott gombaölő szerek a cink-pirition komplex,[12] a szelén-szulfid és a ketokonazol.[13] Más termékek tartalmazhatnak teafaolajat[14] vagy pirokton-olamint (Octopirox).[15]

A ketokonazol-tartalmú gombaölő samponok hatékonyabbnak bizonyultak a cink-piritionnál.[16] Bár egy kutatás eredménye szerint a szelén-szulfid a leghatékonyabb a korpa kezelésére,[17] egy későbbi összehasonlító vizsgálat kimondta, hogy a ketakonazol a leghatékonyabb gombaölőszer.[18]

A betegség leírás a wikipédia 2012.08.22-én elérhető állapotát tükrözi. A lap idézett szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a wikipédia felhasználási feltételeket. Az orvoshop.hu Zrt. nem vállal felelősséget a szöveg pontosságáért és teljességéért.


Orvosok, akikhez panaszával fordulhat