• Orvos kereső
« összes orvos

Szakterület: mielodiszpláziás szindróma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mielodiszpláziás szindróma: a csontvelő betegsége, melynek során a csontvelő nem termel elegendő egészséges vörös vérsejtet.

 

 

Az azacitidin a mielodiszpláziás szindróma bármelyik altípusa ellen alkalmazható intravénásan vagy bőr alá adva. Az adagolás nem különbözik. Folyamatban van a szájon át szedhető változat kifejlesztése.

A kezelés megkezdése előtt májfunkcós vizsgálatot kell végezni.

Az első kezelési ciklus adagja 75 mg/m² a comb vagy a has bőre alá injektálva. A ciklus 7 egymás utáni nap. A következő kezelés előtt 21 nap szünetet kell tartani (vagyis a ciklus hossza 28 nap). Legalább 6 ciklus javasolt. A kezelést addig kell folytatni, amíg a beteg számára hasznos, vagy a betegség nem progrediál. A hematológiai választ és a vesetoxicitást (májkárosodott betegeknél a májfunkciót is) monitorozni kell, és a következő ciklust ennek alapján szükség esetén más adaggal vagy elhalasztva kell végezni.

Bár emberi terhességre nézve nincsenek adatok, egereken végzett kísérletek reprodukciós toxicitást mutattak, ezért terhesség esetén – különösen az első trimeszterben – a szer ellenjavallt, és hatékony fogamzásgátlás javasolt mind nőknél, mind férfiaknál. A szoptatásra nézve sincsenek adatok, ezért az is ellenjavallt.

Leggyakoribb mellékhatások: hányinger, hányás, neutropénia[10], vérszegénység, veseelégtelenség, fokozott fertőzés- és vérzésveszély.

A betegség leírás a wikipédia 2012.08.23-én elérhető állapotát tükrözi. A lap idézett szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a wikipédia felhasználási feltételeket. Az orvoshop.hu Zrt. nem vállal felelősséget a szöveg pontosságáért és teljességéért.


Orvosok, akikhez panaszával fordulhat