• Orvos kereső
« összes orvos

Szakterület: szénmonoxid-mérgezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szénmonoxid-mérgezés szén-monoxid gáz belélegzése okozta mérgezés, amely akár halált is okozhat. Az egyik leggyakoribb háztartási baleset, amelyet legtöbbször a helytelenül használt tüzelőberendezés okoz, de más oka is lehet.

A szénmonoxid-mérgezett betegnek friss levegőt kell adni, szabad légutakat biztosítani és szükség esetén lélegeztetni. A szénmonoxid ellepte helyiséget gyorsan ki kell szellőztetni. Szénmonoxid-mérgezés esetén az elsősegélynyújtónak fokozott figyelmet kell fordítania arra, nehogy segítés helyett saját maga is bajba kerüljön.

Kocsis Attila, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete és Egyesülete elnöke 2009. október 14-én így tájékoztatott: Budapesten 44 ezer veszélyes kémény van, ezekből 23 ezer bármikor szénmonoxid-mérgezést okozhat, és majdnem százezer budapestit veszélyeztetnek. Országosan százezer is lehet a veszélyes kémények száma.[1]

A szénmonoxid-koncentráció emelkedése szén-monoxid érzékelővel jelezhető.

Az Egyesült Államok Fogyasztói Termék Biztonsági Felügyelete legalább egy szén-monoxid riasztó felszerelését ajánlja minden lakásban (illetve a lakás minden szintjén), Magyarországon azonban nem terjedtek el ezek a műszerek. Hazánkban minden évben több száz szénmonoxid-mérgezés történik és több tucatnyian halnak meg.[2]

Leírása

A szén-monoxid tökéletlen égés során keletkezik. Veszélyét az jelenti, hogy színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb, nem irritáló gáz, Ugyanakkor sokszorta erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így megakadályozza, hogy a vér oxigént szállítson. Emiatt már alacsony koncentrációban is mérgező. Ha a levegőben koncentrációja eléri az egy százalékot, gyakorlatilag másodpercek alatt bekövetkezik az eszméletvesztés, kisebb koncentrációknál ez hosszabb időt vesz igénybe, mivel lassabban csökken a vér oxigénszállító képessége. Tiszta levegőn egy óra alatt a vérben lekötött szénmonoxidnak mintegy fele távozik. Ez azt is jelenti, hogy ha a mérgezést szenvedő elhagyja a dúsult szén-monoxid tartalmú helyet, enyhülhetnek a tünetek. A mérgezés ettől még nehezebben ismerhető fel, és a súlyos balesetek gyakran éjszaka történnek, amikor a szén-monoxid hatásának kitettek nem változtatnak helyet.[3]

Tünetei, következményei

A kezdeti tüneteket gyakran nem értelmezik helyesen, ezért a szénmonoxid-mérgezés olyankor is okozhat halálesetet, amikor a súlyos mérgezést hosszan tartó, jól észrevehető tünetek előzik meg. Az ájulást még nem okozó mérgezés tünetei összekeverhetők többek közt a migrén vagy az influenza bizonyos tüneteivel (fejfájás, szédülés, fáradtság, álmosság, hányinger, tudatzavar).

A mérgezést elszenvedő tudatánál van, a mérgezés gyanúját gyakran felfogja, és azt is, hogy meghal, ha nem tesz valamit, egy bizonyos mérgezési fokon túl azonban már nem képes cselekedni. A szén-monoxid a testben először lassan halmozódik, majd koncentrációja hirtelen felugrik.[2]

  • Első szakasz: A mérgezést szenvedett nyugtalan, zavart vagy kábult, a feje is fájhat, szédülhet, hányhat. A bőre időnként cseresznyepiros lesz.
  • Második szakasz: Izomgörcsök a végtagokon, majd az egész testen, eszméletlenség. Az eszméletlenné vált beteg is hányhat, ami fulladást okozhat.
  • Harmadik szakasz: Izomellazulás, légzésbénulás, halál.

Különböző koncentrációk okozta tünetek:

CO koncentráció/térfogatszázalék Hatás
0,02 2-3 óra után enyhe fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger
0,04 1-2 óra után homloktáji fejfájás, életveszély 3 óra után
0,08 3/4 óra után fejfájás, rosszullét, 2-3 óra után halál
0,16 20 perc után ájulás, egy-két óra után halál
0,32 5-10 perc után ájulás, 15-20 percent belül halál
0,64 1-2 perc után ájulás, 10-15 perc után halál
1,28 1-3 perc alatt halál

A szénmonoxid-mérgezés - ha nem is következik be a halál - agykárosodáshoz, bénuláshoz, látászavarokhoz is vezethet. Mérgezés esetén veszélyeztetettebbek a csecsemők, gyermekek, várandós anyák, az idősek és a légzési problémákkal küzdők. A szervezet toleranciaszintje a szén-monoxidra egyénenként változó (tehát nem biztos, hogy az az azonos koncentrációnak kitett személyek egyszerre lesznek rosszul). Ez számos tényezőtől függ: a ventilláció egyéni szintjétől, a fennálló agyi, illetve szív- és érrendszeri betegségtől, a szívteljesítménytől, az esetleges vérszegénységtől, drepanocytosistól (a vörösvértestek alakváltozása), egyéb hematológiai rendellenességektől, az adott légnyomástól, a metabolikus rátától.[4][5][6]

Lehetséges okozói

Lehetséges forrásai: kémény, kályha, kandalló, gázsütő, gázszárító, gázkazán, gáz vízmelegítő, barbeque grill, autó, belsőégésű motorok, stb.

Lehetséges okai:

  • A cirkóberendezés meghibásodása.
  • A rossz kémény.
  • A kipufogógáz, mely felhalmozhatja a szén-monoxidot zárt térben.
  • Zárt tér, hermetikusan záródó nyílászárók, ha a fűtőkészülék belső levegőt használ.

A szén-monoxid a mindennapi életben leggyakrabban úgy képződik, hogy a fűtőberendezésben nem tökéletesen ég el a tüzelőanyag. Ha az égéstermékek elvezetése nem megfelelő, a szén-monoxid a lakásba juthat és felgyűlhet. A legtöbb szén-monoxid baleset télen történik, és minden télen történnek balesetek.

Zárt, vagy akár csak részben zárt helyen működtetett autómotor mellett is felszaporodik a szénmonoxid.

Három vagy ötajtós, kombi autóknál amennyiben csomagszállítás miatt nyitott hátsó ajtóval közlekednek, a vákuumhatás miatt a kipufogógáz behatolhat az utastérbe. Ebben az esetben lassan következik be a mérgezés, főként fejfájás és hányinger formájában.

Megelőzés

A kéményt, gáz, olaj és hagyományos fűtőkészülékeket, rezsókat, kályhákat rendszeresen ellenőriztessük és sohase módosítsuk. A legkisebb rendellenesség esetén kapcsoljuk ki és hívjunk szakembert. Konyhai gázrezsó hsználatánál folyamarosan szellőztetni kell, ezzel a szintén veszélyes széndioxid felhalmozódást is el lehet kerülni. A hermetikusan záródó nyílászárók használata ebből a szempontból veszélyes. Gázrezsót fűtés céljára használni szigorúan tilos. Használjunk szénmonoxid-érzékelő berendezést, szükség esetén többet is.

Főként városi tömbházaknál, bizonyos időjárási és légköri viszonyok esetén a kéményből, vagy akár a szomszéd ház kéményéből is leáramolhatnak égéstermékek, melyek az ablakréseken keresztül bejuthatnak a lakásba. Erősen kihűlt fűtöberendezés begyújtása esetén a kémény felmelegedéséig és a kéményhatás beindulásáig visszaáramolhat mérgező égéstermék. Amennyiben nem elhárítható vészhelyzetbe kerülünk, menjünk friss levegőre és értesítsük a tűzoltókat, akik megfelelő felszereléssel rendelkeznek a mérgező égéstermékek kimutatására.

Autót sohase járassunk zárt helyen, nyitott hátsó ajtóval ne szállítsunk csomagot hosszabb távon. Amennyiben autóban, hosszú alagútban dugóba kerülünk és a kinti levegő minősége rossz, kapcsoljuk ki a motort, csukjuk be az ablakokat és kapcsoljunk belső szellőztetésre. Várjuk meg a dugó elindulását vagy a segítséget, hatósági felszólítás nélkül ne próbáljunk meg gyalog menekülni, mert veszélyesebb lehet, mint a kocsiban maradni. Mélygarázsokba való behajtásnál figyeljük a levegő minőségét jelző berendezést, amennyiben nagyon rossznak érezzük a levegőt, inkább távozzunk.

Kórélettana

A szén-monoxidnak a szervezetre gyakorolt hatása bonyolult és még nem teljesen ismert.[7] Az ismert mechanizmusok közé tartozik kötődése a hemoglobinhoz, a myoglobinhoz és a mitokondriális citokróm-oxidázhoz, illetve az, hogy a szén-monoxid agyi lipidperoxidációt okoz.[8][9][10]

Szénmonoxid érzékelő berendezések

A kereskedelemben sok fajta készüléket lehet vásárolni, melyek alkalmasak a szénmonoxid érzékelésére. Két fő típusuk létezik, az olcsóbb félvezetős és a drágább, ami vegyi reakcióval jelzi a szénmonoxid mennyiségét. Ez utóbbinak szigorúan meghatározott élettartama van, annak letelte után a készülék használhatatlanná válik. Sose vásároljunk megbízhatatlan forrásból származó készüléket, lehetőleg használtat se.

Több gázkészülék használata esetén javasolt több érzékelőt használni, többek között a fürdőszobában is. A fűtési szezon indulásakor célszerű bekapcsolni, majd bekapcsolva tartani a készülékeket, az áramfogyasztásuk minimális. Fürdőszobai gázmelegítő használatánál az egész évi folyamatos üzemeltetés a legjobb.

A készüléket olyan helyen kell használni vagy stabilan felszerelni, ahol nem kaphat vizet. Fő szabály, a gázkészülék közelében, a levegőmozgás irányában és közel fejmagasságban legyen, mindig tartsuk be a készülék használati utasításában javasoltakat. A legelső riasztásra is azonnal kapcsoljuk ki a gázkészüléket és azonnal nyissunk ablakot, menjünk friss levegőre.

Ne feledjük, főként sűrűn beépített régi városi tömbházaknál előfordulhat, hogy bizonyos légköri viszonyok esetén a szomszéd, magasabb ház füstje is leáramolhat az általunk még nem használt fűtőberendezés kéményén, ezért a szokásos fűtési szezon indulásakor az érzékelőt akkor is kapcsoljuk be, ha magunk még nem kívánunk fűteni.

 

 

 

A betegség leírás a wikipédia 2012.08.23-én elérhető állapotát tükrözi. A lap idézett szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a wikipédia felhasználási feltételeket. Az orvoshop.hu Zrt. nem vállal felelősséget a szöveg pontosságáért és teljességéért.


Orvosok, akikhez panaszával fordulhat